Beszéljünk Sári nénivel. Rendszerint mindent tud a környék viselt dolgairól és használt ingatlanjairól. Innen is és onnan is lecsippent valami információt, amit a maga módján tovább ad.
Ettől egy fokkal többet árul el, ha olyanokkal beszélünk, akik hasonló használt ingatlant adatak el, vagy vásároltak meg. Ez az ár, bár közelebb áll a valósághoz, még mindig sántítani fog. Aki vette az ingatlant, igyekszik alacsonyabbnak feltűntetni az árat. Aki pedig eladta, ennek ellenkezőjét teszi majd. Hiába, nem szeretnénk olyan balfácánnak látszani, aki drágán vesz és olcsón ad el ingatlant.
A beszélgetés mégis hasznos lehet. Megtudhatjuk, hogy maguk, vagy közvetítők után jött létre az adásvétel, költöttek-e az ingatlan felújításra az eladás előtt. Illetve ha igen, akkor vajon magasabb árat sikerült elérniük.
Ha tényleg használt ingatlanunk reális, vagy ahhoz közeli értéket szeretnénk megtudni, több forrásra is támaszkodhatunk.
- Értékbecslés: Ha nem olyan régen hitelből vásároltuk ingatlanunkat, vagy jelzálog hitelt vettünk fel, bizony készült értékbecslés. Ebből megtudhatjuk, a bank szerint mennyit ér az ingatlanunk, s mennyi a menekülési értéke. Készíttethetünk mi is önálló értékbecslést. Ez azonban pénzbe kerül és nem biztos, hogy reális - hiszen a megrendelő elvárásaink kell megfelelni.
- Megnézhetjük a környéken hirdetett hasonló használt ingatlanok árait. Vegyük figyelembe, hogy még le kell leszámítunk kb. 3-5% alkutartalékot, és közvetítő irodától függően 3-7% (+ÁFA) sikerdíjat.
- Beszélhetünk ingatlanértékesítőkkel. Nekik egyrészt érdekük, hogy olyan árat mondjanak, amin a használtingatlan 3-6 hónapon belül eladható. Másrészt az is érdekük, hogy az eladási ár minél magasabb legyen. Hiszen az ingatlanosok a sikerdíjból élnek.
Természetesen mindig akadnak külső és belső értéknövelő és értékcsökkentő tényezők, melyek alig észrevehetően vagy éppen drámaian megváltoztathatják az ingatlan értékét.
